A Szent István út meghatározó épülete a XIX. század fordulóján emelt neobarokk Városháza, mely Győr egyik legismertebb épülete, a város szimbóluma, homlokzatán a címerével. Óratornyából csodálatos kilátás nyílik a városra.
A város mindig élettel teli sétálóutcáján, a 18. szám alatti épület falán egy márványtábla, az utca burkolatán vörös téglák sora emlékeztet az egykori Fehérvári-kapura (1792) és a fölé épült tűztoronyra, mely a város védelmét szolgálta.
Győr megújult impozáns barokk főtere a város életének, rendezvényeinek központja, virágos teraszokkal, izgalmas, zenés szökőkúttal.
Az oszlopot 1686 végén (!) állíttatta Kolonich Lipót győri püspök a város főterén, Buda visszafoglalásának emlékére. A szobor egy szélesebb, azon egy keskenyebb talapzatból, az oszlopból, és Szűz Mária és a kisded szobrából áll. Az együttest balluszteres korlát egészíti ki. A talapzat sarkain Szent István király (Magyarország védőszentje), Keresztelő Szent János, Szent Antal és Szent Lipót (Ausztria és a püspök és az akkori császár védőszentje) áll. Az együttes olyan rossz állapotba került (a merevítő vasrúd levegőt kapott és korrodálódni kezdett), hogy felújítása halaszthatatlanná vált.
Amint a képeken látható, a talapzatot már felújították, a szobrokat és az oszlopot műhelybe vitték (a főtér felújítása is most fejeződött be). Érdekesség, hogy az oszlop nem a tér közepén, hanem a bencés (eredetileg jezsuita) templom előtt áll.
A Loyolai Szent Ignác bencés templomot, a rendház és a gimnázium épületét jezsuiták építették a XVII. században. A rend feloszlatása után a bencések lettek az épületegyüttes tulajdonosai. A tér déli oldalán álló bencés kolostor részeként ma is eredeti funkciójában működik a korai barokkos díszítésű Patikamúzeum
Földalatti börtönében raboskodott a Jókai-regényből is ismert „Lőcsei Fehér asszony”. Kovácsoltvas erkélyéről pedig egykor Kossuth Lajos szólt toborzó beszédében a győri lakossághoz.
Győr egyik legszebb barokk palotája ad otthont 1949 óta múzeumunknak. A mai múzeum helyén álló épületeket a pannonhalmi apátság vásárolta meg, melyet Sajghó Benedek főapát építtetett egybe az 1740-es évek elején. A reprezentatív Apátúr-ház többször cserélt gazdát. Előbb kaszárnyának, majd árvaháznak használták. 1802-ben, a rend visszaállításakor a bencések újra birtokukba vették, 1816-ban papnevelés céljaira a győri székeskáptalannak adták át. 1857-ben itt működött a kisszeminárium, 1910-től a tanítóképző kollégiuma. 1949-től lett otthona a múzeumnak. Jelenleg a Győr-Moson-Sopron megyei Múzeumi Igazgatóság székhelye és a Xántus János Múzeum központi épülete.
A hagyomány szerint nevét a sarokerkélye alatt álló fatuskóról kapta, melybe a Győrben megforduló iparos legények egy-egy szöget vertek. A vastuskó valójában az 1830-as évektől itt működött fűszerkereskedés megmaradt cégére.
Az épület középkori eredetű apró házak összeépítésével a XVIII. században nyerte el mai formáját. Az építtető monogramja, C(omes) G(abriel) E(sterházy) és aranyozott kovácsoltvas címere a kapu fölötti erkélyen látható. Jelenleg a Városi Művészeti Múzeum székhelye, a Radnai-gyűjtemény, valamint időszaki kiállítások helyszíne.
A Dr. Kovács Pál utca sarkán álló ház bejárata felett lóg az Aranyhajó-cégér. Eredetije a Xantus János Múzeumban található, az itt függő fémlemezből készült, aranyozott hajótest Schima Bandi győri iparművész alkotása (1939), akinek levelét a hajótest a legenda szerint még mindig őrzi az utókornak.
A XVII. századi műemlék épületben látható Kovács Margit, győri születésű kerámiaművész (1902 1977) életmű-kiállítása.
A nagy tér Győr rendezvényeinek, tömegeket megmozgató eseményeinek ad otthont. Közepén a kerek ivókút széljelzője, a vaskakas a város török legendáját őrzi. Tiszteletére városunk minden nyáron megrendezi a színes programokkal tarkított Vaskakas Fesztivált.
Győr töröktől való visszafoglalásának 400 éves évfordulójára emeltetett szobor két hadvezért - Schwarzenberg Adolfot és Pálffy Miklóst - ábrázol, akik vezetésével sikerült visszafoglalni a várat a törököktől.
A Gutenberg téren áll a győri barokk egyik legszebb emléke, melyet III. Károly király emeltetett 1731-ben és a híres bécsi építész, Joseph Emanuel Fischer von Erlach alkotása.
A székesegyház alapítása Szent István király nevéhez kötődik. Első formájában román stílusban épült a XI. században, a tatárjárást követően a gótika jegyében épült újjá. A török betörés után a templom nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt, a másikat villám pusztította el. A teljesen tönkrement székesegyházat kora barokk stílusban építették újjá, a jelenlegi copfstílusú toronysisak az 1680-as években készült. A templombelső végleges kialakítását az 1780-as években fejezték be, ekkor készültek a falakon és a mennyezeten ma is látható freskók. A székesegyházat II. János Pál pápa 1996-ban emelte bazilika rangra. Az északi mellékhajó látnivalója az 1655-ben Írországból hozott Könnyező Szűz Mária kép, mely 1697. március 17-én, Szent Patrik ünnepén vérrel verejtékezett.
A XV. században a székesegyház jobb oldali részéhez Héderváry János kápolnát építtetett, itt őrzik a középkori magyar ötvösművészet remekét, a Szent László-hermát, ami a Szent Korona és a Szent Jobb mellett országunk legjelentősebb szakrális kincse. Ugyancsak a kápolnában látható a vértanú püspök, Boldog Apor Vilmos márvány síremléke.
A Káptalandomb egyik meghatározó épületegyüttese a Püspöki Palota, vagy más néven a Püspökvár, az ezeréves győri püspökség székhelye, melynek ékessége a XIII. századból származó lakótorony és a XV. századi Dóczi-kápolna. Maga a Püspökvár nem látogatható, pincehelyiségeiben azonban megtekinthető az Apor Vilmos életét és munkásságát bemutató kiállítás.
A templom és a hozzá kapcsolódó rendház 1721 és 1725 között Wittwer Márton Athanázius karmelita szerzetes tervei alapján épült. A főoltár képe Szent István királyt és Szent Imre herceget ábrázolja, amint hódolnak a Szent Szűz előtt. A templom melletti kis fülkében áll a barokk Hab Mária-szobor. Az egykori karmelita rendház ma szállodaként üzemel.
A Bécsi kapu tér közepén áll Mátrai Lajos bronzba öntött munkája (1892).
A Püspökvár XIII. századi eredetű, a XIV-XV.században épített együttese a város legrégibb épülete. Erődrendszere (kastélybástya, Sforza-bástya) a XVI-XVII.században épült.
A XIX. században Bécsből hozott díszágyúk sora kedvelt győri pihenőhely.
A várfal alatti Bástya sétányon, a Rába partján áll Szent István életnagyságú bronzszobra, mely Medgyessy Ferenc alkotása (1940).
A Rába két ága fogja közre a Belváros, Újváros és Sziget városrészek határánál. A műemléki környezetben fekvő árnyas sziget a szerelemesek kedvelt randevú helyszíne, emellett rendezvényeknek, koncerteknek ad otthont. Magyarország egyik legrégebbi működő csónakháza is itt található.
A neológ zsinagóga 1868 és 1870 között épült, 2006-ban teljesen felújították. Napjainkban multikulturális intézményként működik. Állandó helyszíne id. Vasilescu János második világháború utáni magyar képzőművészetet bemutató magángyűjteményének.
Az 1978-ban átadott épület déli és északi homlokzatát Victor Vasarely op-art alkotásai díszítik. A színházban Szász Endre porcelánra festett nagyméretű képei láthatók. A Győri Nemzeti Színház az előadások széles skálájával várja a közönséget, egyben a nemzetközileg elismert Győri Balett otthona.
A győri Audi Hungaria Motor Kft. 2010-ben nyitott, új Látogatói Központja egyedülálló betekintést enged a motorgyártás és a már-már hungarikummá vált sportautó, a TT és az A3 Cabriolet készítésébe. A gyárvezetés után az Audi Hungaria Shopban ajándékok vásárlására is van lehetőség.
9021 Győr, Király u. 17. | Tel : +36 96/322-695
Látogatható : kedd –vasárnap : 10.00-18.00
A XVIII. századi műemléképület a Városi Művészeti Múzeum székhelye. A Dr. Radnai Béla magángyűjteményéből rendezett állandó kiállítás, valamint időszaki tárlatok helyszíne.
9021 Győr, Apor Vilmos püspök tere 2. | Tel : +36 96/316-329
Látogatható : kedd –vasárnap : 10.00–18.00
A késő gótikus műemléképület Borsos Miklós szobrászművész (1906-1990) életmű-kiállításának otthona. Ugyancsak itt található a Kéry Ilona emlékszoba, valamint a Városi Művészeti Múzeum képzőművészeti archívuma, kutatóhelye.
Borsos Miklós Állandó Kiállítás és Archívum (Püspöki udvarbíróház)
9021 Győr, Apor Vilmos püspök tere 2.
Tel .: 06-96-316-329
nyitvatartás : kedd -vasárnap 10-18 óra
A hazánkban egyedülálló Gyermekmúzeum időszaki kiállításain műtárgyak, híres alkotók, művészeti korszakok elevenednek meg. A múzeum és a hozzá kapcsolódó műhely 3-12 éves korú gyermekek számára kínál vidám, játékos, mégis ismeretközlő kulturális élményt.
9022 Győr, Nefelejcs köz 3. | Tel: +36 96/318-141
Látogatható: kedd-vasárnap: 10.00-18.00
A XVIII. századi műemléképület, eredetileg ispotály a Dr. Váczy Péter történész (1904-1994) egykori magángyűjteményét bemutató kiállítás helyszíne. Az épületben kortárs művészek munkáiból rendezett tárlatok is láthatók.
9022 Győr, Apáca u. 1. | Tel .:+36 96/326-739
Látogatható : kedd - vasárnap : 10.00-18.00
A XVII. századi műemléképület Kreszta János fűszerkereskedő háza volt. Jelenleg Kovács Margit győri születésű kerámiaművész (1902-1977) életmű-kiállításának helyszíne.
9025 Győr, Kossuth L. u. 5. | Tel : +36 20/425-2660
Látogatható : szerda – vasárnap : 10.00-18.00
A 2006-ban helyreállított neológ épület az id. Vasilescu János magángyűjteményéből rendezett állandó kortárs kiállítás helyszíne.
9021 Győr, Király u. 4. | Tel : +36 96/314-552
Látogatható : kedd -vasárnap : 10.00-18.00
A XVII. századi eredetű, mai barokk formájára 1767-ben kialakított épület egykori vendégéről, Napóleonról kapta a nevét. Ma a Városi Művészeti Múzeum Képtára, kortárs magyar és egyetemes képzőművészeti alkotások időszaki kiállítóhelye.
9022 Győr, Széchenyi tér 5.
Tel .: +36 96/310-588, +36 96/524-888
http ://xantus.gymsmuzeum.hu
Látogatható : április 1-től szeptember 30-ig : kedd -vasárnap : 10.00–18.00, október 1-től március 31-ig : kedd -vasárnap : 10.00–16.00
Győr egyik legszebb barokk palotája ad otthont a Xantus János Múzeumnak, melyben állandó kiállítás mutatja be Győr és környékének történetét az őskortól az 1950-es évekig. Emellett külön szobában kapott helyet a Petz család hagyatéka (orvostörténeti, képző- és iparművészeti kiállítás), valamint az Abád-Hauser család magángyűjteménye.
9022 Győr, Bécsi kapu tér 5.
Tel .: +36 96/310-588
http ://xantus.gymsmuzeum.hu
Látogatható : május 1-től szeptember 30-ig : kedd -vasárnap : 10.00-18.00
A XVI-XVII. századi vár Sforza-félbástyájának föld alatti járataiban, kazamatáiban helyezték el a főként római síremlékekből és újkori kőfaragványokból álló gyűjteményt.
9022 Győr, Széchenyi tér 4.
Tel .: +36 96/310-588, +36 96/524-888,
http ://xantus.gymsmuzeum.hu
Látogatható : április 1-től szeptember 30-ig : kedd –vasárnap : 10.00–18.00, október 1-től március 31-ig : kedd –vasárnap : 10.00–16.00
A XVII. században épült Vastuskós ház ad otthont Patkó Imre (1922-1983) újságíró, művészettörténész gyűjteményének. Az épületben kortárs alkotók - többek között Kassák Lajos, Bálint Endre, Vasarely és Kondor Béla - munkái, valamint kelet-ázsiai, afrikai, óceániai néprajzi tárgyak láthatók.
9022 Győr, Kiss János u. 9.
Tel .: +36 96/310-588, +36 20/9676567
Látogatható : április 1-től szeptember 30-ig : kedd - vasárnap : 10.00-18.00, október 1-től március 31-ig : kedd - vasárnap : 10.00-16.00
A Fruhmann család egykori lakóházában létrehozott kiállítás a győri és Győr környéki kályhásság történetét dolgozza fel a régészetileg megragadható kezdetektől a XX. század közepéig. A kályhamúzeum egyedülálló a maga nemében, hisz az ország területén ehhez fogható kiállítással nem találkozhat a látogató.
9021 Győr, Káptalandomb 26.
Tel : +36 96/525-090
www.egyhazmegyeikincstar.hu
Látogatható : április 1-től október 31-ig : kedd - péntek : 9.00-15.00, november 1-től március 31-ig : előzetes bejelentkezés alapján
A kincstár gyűjteményében a gótikus kortól a XIX. századig találhatók kelyhek, monstranciák, liturgikus eszközök, festmények és szobrok. A könyvtár közel 80 000 kötetes állományában kódexeket, ősnyomtatványokat, régi magyar könyveket és kéziratokat őriznek. Az állandó kiállítások mellett a kincstár időszaki tárlatoknak is helyet ad.
9021 Győr, Káptalandomb 1.
Tel.: +36 20/312-8735, +36 96/525-090
www.egyhazmegyeikincstar.hu
A kiállítás Apor Vilmos vértanúságának állít emléket: bemutatja életét, tevékenységét, megidézi áldozatát és vértanúhalálát. A püspök naplórészletei mellett tárgyi emlékek, dokumentumok, zene, fényhatások és különböző audiovizuális eszközök segítségével elevenítik fel Apor püspök vértanúságig menő életáldozatát.
9022 Győr, Széchenyi tér 9.
Tel .: +36 96/550-348
Látogatható : hétfő - péntek : 7.30-16.00
Az 1654-ben jezsuiták által alapított patika ékessége a stukkóval és képekkel díszített boltozat. A vitrinekben régi patikaedények és egyéb orvostörténeti tárgyak sorakoznak, emellett egy híres győri orvos, Petz Aladár találmánya, a gyomorvarrógép is a kiállítás része. A Széchenyi Patikamúzeum egyetlen olyan múzeuma az országnak, mely egyben működő gyógyszertár is.
Szieszta Hotel
Attila utca 41-43.
+36-96/527-443
+36-70/426-1608
FAX: +36-96/527-444